Közelednek az ünnepek, az utcák megtelnek fényekkel, karácsonyfákkal és jókívánságokkal. „Kellemes Karácsonyi Ünnepeket És Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet Kívánunk!” – az ilyen és hasonló feliratokat látva felmerülhet a kérdés: érzelmi okokból, figyelemfelhívó szándékkal vagy esetleg idegen nyelvi hatásra tisztelünk meg minden szót nagybetűvel? Hogyan is van az ünnepnevek helyesírása?
Mit mond a kérdésről a helyesírási szabályzat?
„Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepneveket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, a felszabadulás napja, május elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv, a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni országgyűlés, a francia forradalom, a nagy októberi szocialista forradalom, a nagy honvédő háború stb.” (MHSz. 145.)
Eszerint a magyar helyesírás eltér a sokak által ismert idegen nyelvekétől. Ami angolul Merry Christmas!, franciául Joyeux Noël!, spanyolul ¡Feliz Navidad!, az magyarul Boldog karácsonyt!. Ugyanez érvényes az újévi jókívánságokra is: a Boldog új évet kívánok! a mondatkezdetet leszámítva szintén kisbetűs.
„A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk” (MHSz. 277. b.), azaz a rövidítés helyesen: B. ú. é. k.
Forrás: http://anyanyelvapolo.hu/
