Adventi versek gyertyagyújtásra
Összegyűjtöttük egy csokorba a karácsonyra várakozás alkalmából írt szerzeményeket! Olvassátok el együtt a Családdal, és hangolódjatok az év leszebb időszakára!
Íme az adventi gyertyagyújtásra versek!
Aranyosi Ervin: Advent – első gyertya
Advent első vasárnapján
felgyullad egy gyertya fénye.
Melegítse át szívedet,
legyen fénylő eredménye.
Kezdődik a csodavárás,
ahogy egykor Jézust várták:
szeretettel, bizalommal,
a tűz lángját körül állták.
A megváltó tiszta fényt hoz,
szeretetet, ami éltet.
Felemel a puszta földről,
Isten fiává fogad téged.
Szeretettel tárd ki lelked,
öleld át a nagyvilágot,
kívánd azt, hogy minden ember
itt a Földön, legyen áldott!
Poór Edit: Advent
Ezüstösen ragyogó hold,
Tündérektől szálló hó.
Aranyszánon télapó,
Szívünk tiszta, várakozó!
Száguldó, szép hónapok,
Most újra éljük Adventot.
Lelkünkben imafény ragyog,
Urunktól kérünk bocsánatot.
„Kérj és adatik, Zörgess és megnyittatik”
Kérésünk legyen szerény,
Hitünkben éljen a remény!
Szeretetünkből áradjon fény,
Alázattal várjuk Urunk érkezését!
Schrenk Éva: Adventre várva
Várva várni
azt, hogy eljön
Jézus Krisztus
csillaga.
Karácsonynak,
születésnek,
boldogságos,
szent napja.
Minden héten
meggyújtani
egy új gyertyát:
tűzvarázs.
Csendesedni,
belül égni,
Rá figyelni,
halk szavát.
Szívet tárva
ünnepelni,
s énekelni
dallamát.
Kis István Mihály: Gyertyagyújtás idején
Közeledik szent karácsony ünnepe,
örömteli a gyermekek élete.
A kis Jézus a szívünkbe érkezik,
várja Őt, ki szeretetre éhezik.
/: Mind várjuk Őt, akik itt vagyunk,
Néki szól ma ez a kis dalunk.
Gyertyát gyújtunk advent idején,
szívünkben él szeretet, remény. : /
Édesanya, édesapa, jöjjetek!
Töltsük együtt az adventi ünnepet.
Szeretetünk összeforrva lángra gyúl,
kiűzi az aggodalmat, hogyha dúl.
/: Mind várjuk Őt, akik itt vagyunk,
Néki szól ma ez a kis dalunk.
Gyertyát gyújtunk advent idején,
szívünkben él szeretet, remény. : /
Az adventi koszorúban gyertyafény
vígan táncol szeretetünk lágy ölén.
Hazafelé, hogyha visszagondolunk,
emlékezünk, merre is van szent honunk,
/: Mind várjuk Őt, akik itt vagyunk,
Néki szól ma ez a kis dalunk.
Gyertyát gyújtunk advent idején,
szívünkben él szeretet, remény. : /
Édesanya, édesapa, itt vagyok,
a gyermeki vágyaim ma oly nagyok!
Együtt lenni nap nap után véletek,
s énekelni együtt ezt az éneket:
/: Mind várjuk Őt, akik itt vagyunk,
Néki szól ma ez a kis dalunk.
Gyertyát gyújtunk advent idején,
szívünkben él szeretet, remény. : /
Sándor Ernő: Adventi hajnal
Alföldön, fákon zúzmara,
adventi hajnal zápora,
ezüst mezők, ezüst világ…
Szobánkban csend és béke van,
karácsonyt vár a kisfiam.
Ezüst mezők, ezüst világ,
ti visszatérő szent csodák,
ó, szép adventi hajnalok!
Lelkemben halkan zengenek
rég elfelejtett énekek.
Ó, szép adventi hajnalok,
Istent dicsérő angyalok,
bús tájon, íme, zeng a szó:
az éjszakának vége már,
megtartó Krisztus erre jár…
Bús tájon íme zeng a szó:
Istennel élni volna jó
az ég alatt, a föld felett,
s üdén, miként a kisfiam,
Jézusra várni boldogan.
Az ég alatt, a föld felett
pusztítva jár a gyűlölet…
Adventi hajnal zápora
e csendes téli reggelen
nyugodj meg fájó lelkemen.
Adventi hajnal zápora,
új boldog élet mámora
ó, hullj reám, ó, hullj reám!
Hozzátok el a nagy csodát
ezüst mezők, ezüst világ!
