Adventi népszokások – infok, érdekességek itt.
A december az emberek többségének a karácsonyra való készülődéssel telik el. Manapság ez általában a vásárlást jelenti, azonban őseink egy kicsit más szemszögből közelítették meg ezt az ünnepet.
Advent
Az advent a karácsonyra való felkészülés négy hetes időszaka, az egyházi év kezdete. Habár magát az adventet már a 4. század óta ünneplik, a legismertebb jelképe, a négy gyertyával díszített koszorú kevesebb, mint kétszáz éve létezik. Az első változatát 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el. Igaz, ő még egy szekér kerekét használta koszorúnak, és nem négy, hanem 23 gyertyát használt, amiből minden nap meggyújtott egyet.
A 20. század kezdete óta használjuk a boltokban is kapható adventi naptárt. Ennek a használatát mindenki jól ismeri: minden nap kinyitunk egy ablakot rajta, és megesszük az így felfedett csokit. Hagyományosan karácsonyhoz, vagy télhez kapcsolódó életképek találhatók a naptáron, azonban bele lehet futni egészen extrém jelenségekbe is. Évekkel ezelőtt a kezembe került egy olyan változat, amin a Karib-tenger kalózainak ügyetlenül lerajzolt hasonmása díszelgett. A jelenség előtt azóta is értetlenül állok.
Természetesen adventi naptárat készíthetünk otthon is. Ennek egyik hatalmas előnye, hogy sokkal személyesebb, mint a boltban vásárolt változat. Másik nyomós érv, ami az otthon készített verzió mellett szól, hogy olyan édességet teszünk bele, amit akarunk. Így elkerülhetjük azt, hogy az olcsó, mocsárízű, keserű-savanyú „kakaós tejbevonós massza” darabkákkal kínozzuk gyermekünket (vagy magunkat) karácsonyig.
Régen az adventhez még egyéb szokások is kötődtek. Az eladósorban lévő lányok három-három szálat csentek a harang köteléből a hajnali misén, majd azt a hajukba fonták, hogy sok kérőjük legyen. Ennek a hatását lehetett azzal tetézni, hogy cukrot vagy mézet ettek, amivel magukhoz „édesgetik” az udvarlókat.
A hajnali misére menet mindenki bezárta az ajtaját, mert a boszorkányok állítólag ilyenkor igyekeztek mindenhova bejutni és rontást hozni a házakra
Borbála Napja – December 4
E napon a lányok cseresznyeágat tettek a vízbe. Ha az karácsonyra kivirágzott, azt jelentette, hogy házasság van a láthatáron. Borbála napján tilos volt a fonás, varrás, söprögetés. Ilyenkor a nőket nem szívesen látták vendégként, mert balszerencsét hoztak. Az advent kezdete óta egyre aktívabb boszorkányok ezen a napon igyekeztek elcsenni a rontáshoz szükséges ruhadarabokat is. Aki ilyenkor kiteregetett az céltáblaként kínálta fel magát mindenféle ártó mágiának.
Luca Napja – December 13
Luca napja élenjáró a jóslások és egyéb babonák tekintetében. Hatalmas mennyiségű jóslás és termékenységi varázslat kapcsolódik hozzá, aminek felsorolásához több oldal is kevés lenne.
Luca napján nagy szerepe volt a fokhagymának is. Bedörzsölték vele az állatok fejét, kulcslyukba dugták, vagy megették vacsorára. Emellett hamut szórtak a kapu elé, keresztet rajzoltak az ólakra, és még lehetne sorolni. Mindezt egyfajta boszorkány-prevencióként művelték.
A rengeteg szokás közül a legismertebb talán a Luca széke. A széket 9 féle fából készítették, és minden nap csak egy-egy apró műveletet lehetett rajta elvégezni. A barkácsolási folyamatnak 13 nap alatt, pont karácsonyra kellett elkészülnie. A december 26-i éjféli misén a Luca székre felállva meg lehetett ismerni a boszorkányokat, ugyanis ilyenkor szarvat viseltek.
A lebukást azonban senki sem viseli jól. Ezért a kémlelés után rögtön rohanni kellett haza és tűzre dobni a Luca széket, különben a boszorkányok a kíváncsiskodó hátán törnék azt szét. A tűzben aztán a fadarabok sikoltozni kezdtek, ami a boszorkányok végét jelentette.
December 21 – Tamás napja
Ehhez a naphoz főleg disznóvágással kapcsolatos babonák kapcsolódnak. Azt tartották, a Tamás napon vágott háj nem avasodik meg, és gyógyításra is alkalmas. Ehhez, hogy rontást is lehessen vele űzni még adhattak tömjént, szentelt vizet, vagy fokhagymát. A boszorkányokat ilyenkor még nem buktatták le az éjféli misén, tehát résen kellett lenni!
