Ady Endre – Karácsony versét előadja Szabó Gyula. Szívszorító előadás. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni. A teljes verset ITT olvashatod. Jöjjön Szabó Gyula szívszorító előadása – íme Ady Endre Karácsony című ...

Read More »

Jöjjön Tóth Árpád: Karácsonyi emlék verse. Itt volt, elment a szép karácsony, S amíg itt volt, jó koszton éltünk, Cukron, fügén, mákos kalácson. Hozott diót, mogyorót, smukkot, Új százkoronás is volt nála, De erről alig szólt egy kukkot. Hogy a pénzügy is derűt öltsön, Adott az osztrák – magyar banknak Húsz koronát – aranyban! – kölcsön. És hozott új választó-listát. ...

Read More »

Jöjjön Kosztolányi Dezső: Karácsony verse. Ezüst esőben száll le a karácsony, a kályha zúg, a hóesés sűrű; a lámpafény aranylik a kalácson, a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű. Kik messze voltak, most mind összejönnek a percet édes szóval ütni el, amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles, kék jégkörmivel. Fenyőszagú a lég és a sarokba ezüst tükörből bókol a ...

Read More »

Jöjjön Juhász Gyula – Karácsony felé verse. Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben. …Bizalmas szívvel járom a világot, S amit az élet vágott, Beheggesztem a sebet a szívemben, És hiszek újra égi szeretetben, Ilyenkor decemberben. …És valahol csak kétkedő beszédet Hallok, szomorún nézek, A kis Jézuska itt van ...

Read More »

A nap karácsonyi verse – érdemes elolvasni. Így decemberben nemcsak otthonunkat hanem lelkünket is érdemes felkészíteni az év legnagyobb ünnepére. Olvasd el a napi karácsonyi verset, és gondolj arra, mi és ki az igazán fontos ezekben a napokban! Juhász Gyula: Karácsony felé Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben. ...

Read More »

Jöjjön Babits Mihály: Karácsonyi ének verse. Mért fekszel jászolban, ég királya? Visszasírsz az éhes barikára. Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt: mégis itt rídogálsz, állatok közt. Bölcs bocik szájának langy fuvalma jobb tán mint csillag-ür szele volna? Jobb talán a puha széna-alom, mint a magas égi birodalom? Istálló párája, jobb az neked, mint gazdag nárdusok és kenetek? Lábadhoz tömjén hullt és arany ...

Read More »

Jöjjön Tompa Mihály: Karácsony estéjén verse. Nem hallod-e? Kopogtat valaki… Told hátra, édes anyjok, a reteszt! Setét van künn, s erősen fú, esik… Ereszd be a szegény utast, ereszd! Boldogtalan, kinek ma útja van, S ott éri a szent est, hol idegen! Csak erre, erre! bátran egyenest, – A szó elég jókor lesz ide benn! – Ah, ifjú s vándor, ...

Read More »

Jöjjön Ady Endre: Karácsony verse. 1. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt ...

Read More »

Jöjjön Áprily Lajos: Karácsony est verse. Angyal zenéje, gyertyafény – kincses kezem hogy lett szegény? Nem adhattam ma semmi mást, csak jó, meleg simogatást. Mi győzött érdességemen? Mitől csókolhat úgy kezem? Simogatást mitől tanult? Erembe Krisztus vére hullt? Szemembe Krisztus-könny szökött? – kinyúló kézzel kérdezem. Áldott vagy a kezek között, karácsonyi koldus-kezem. Hirdetés

Read More »

Jöjjön József Attila: Karácsony verse. Legalább húsz fok hideg van, szelek és emberek énekelnek, a lombok meghaltak, de született egy ember, meleg magvető hitünkről komolyan gondolkodnak a földek, az uccák biztos szerelemmel siető szíveket vezetnek, csak a szomorú szeretet latolgatja, hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot, fa nélkül is befűl az emberektől de hová teszik majd a muskátlikat? Fölöttünk ...

Read More »