Advent a Krisztusra várakozás ideje, amikor „fel kell szítanunk magunkban a hit és a szeretet lángját”. Ez a szeretet pedig együttérzésre és szolidaritásra kötelez az üldözött keresztényekkel – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombat este a budapesti Szent István-bazilikában.
Az üldözött közel-keleti keresztényekért tartott jótékonysági imaesten Erdő Péter hangsúlyozta: adatok tömege bizonyítja, hogy a kereszténység az a vallás, amelynek követőit a leggyakrabban gyilkolják meg vagy űzik el otthonukból hitük miatt.
A bíboros emlékeztette a gyülekezetet arra, hogy a jordániai menekülttáborokban szíriai és iraki keresztény családok várják, hogy visszatérhessenek hazájukba. E családok gyerekei számára a jeruzsálemi latin katolikus patriarkátus működtet iskolákat Jordániában, az iskolák azonban semmilyen állami támogatást nem kapnak, „ezért szorulnak a mi segítségünkre” – mondta.
A szentmise előtt Youssef Khalil, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője gyújtotta meg a bazilika adventi koszorújának első gyertyáját.
Az imaesten részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Erdő Péter homíliájában arról beszélt: advent szent ideje jelkép, amely több dologra, többféle várakozásra is emlékeztet. Várakozásra először is a régi időkből, hiszen „ahogyan Izrael népe várta a Messiást hosszú évszázadokon át, úgy várjuk mi most újra az új találkozást Jézussal”.
Ugyanakkor várakozunk Jézus második eljövetelére is, az idők végére, amikor Krisztus újra eljön „hatalommal és dicsőséggel”. „Erre az időre nekünk készen kell lennünk: el kell hárítanunk magunkban minden akadályt, nem szabad elvesznünk a mindennapi élet dolgaiban, hanem mindig gondolnunk kell arra, akivel már találkoztunk, és aki újra eljön” – fogalmazott a bíboros.
Olyan ő, mint egy vendég, „aki már itt ül nálunk, aki már itt van közöttünk”. „Várakoztatjuk őt az előszobában, nem engedjük, hogy ideadja nekünk az ajándékait, mert mindig valami más tennivalónk van” – tette hozzá.
Erdő Péter szólt arról is: az egész emberiség Krisztus újbóli eljövetelekor találkozik majd vele, de az egyes ember már élete végén. Erre a napra is lehet többféleképpen várni. Lehet rá várni keserűen és tétlenül, lehet rettegve, lehet úgy, hogy az ember a gondolatát is elűzi, még a halál szó kiejtését is kerüli. De „lehet rá várni világosan, hittel és bizalommal: úgy, mint valódi találkozásra azzal, akivel már most együtt vagyunk” – figyelmeztetett a bíboros.
Az imaesten Youssef Khalil az Iszlám Állam terroristái által februárban kivégzett 21 egyiptomi kopt keresztény történetét felidézve rámutatott: mártírhaláluk a bizonyítéka, hogy a kopt egyház és hite él.
A főesperes hangsúlyozta: ezek az egyszerű, kétkezi munkából élő emberek büszkén vallották magukat Jézus követőinek. Elrablóik azt kérték tőlük, hogy tagadják meg hitüket, és tegyenek esküt az iszlámra, és akkor szabadon távozhatnak. „Mi sem lett volna egyszerűbb”, mint áttérniük az iszlámra és szabadon elmenni, mégis hiába kínozták őket 41 napon keresztül, nem tagadták meg Jézust – mondta.
– mti –
