Íme Advent 2. vasárnapja idézetek összeállításunk
Aranyosi Ervin – Advent második gyertya
A második is fényre lobban,
jelzi, angyal szállt a földre:
– Éljetek méltóbban, jobban,
s várjatok az újszülöttre!
Lelketeket készítsétek,
– a világ újjá születhet!
Szóljon szívből belső ének,
– nyissátok meg szeretetnek!
Legyen bennünk könyörület,
új megváltónk mikor várjuk.
A világ is szebbnek tűnhet,
ha utunkat eképp járjuk.
Találd meg a belső békét,
s majd, ha utad tisztán járod,
élvezheted eredményét,
egy csendes, békés világot…
Weisz Erika: Adventima bronzvasárnapon
Most, hogy a második gyertya
ég és szeretetpiros,
ilyenkor csak jót meg szépet,
és minden olyat tilos,
ami bántó, reménytelen,
sötétfelleges, borús,
mert attól az ember szíve
színtelenül szomorú
lesz, de remélve hisszük mégis,
hogy lesz még derűs, vidám,
színes, boldog! – erről szól az
én kis adventi imám.
Boros Éva Adventi ábránd
Advent második vasárnapján egyedül bámulom a gyertyát.
Már a mínuszok tengnek odakint, csupasszá vált minden gyertyán.
Mégis a kis mécses melegít, lángja belsőm tüzét tükrözi,
A szoba egyedül oly` tág, titkos párom szívem nélkülözi.
Hiányzol. Végigpörgetem megfakult, közös emlékeinket.
Látom, ahogy italozunk, nevetünk; ártatlan bűneinket.
Táncolnék Veled éjnek idején az utcán, mint egy esztelen,
Szemedbe merengve: – Elcseszve szeretlek! – rebegném nesztelen.
Verseim ismét újraolvasnám Neked hajnalban részegen.
Hallgatnál rímeimbe feledkezve, mélázva a tényeken.
Egy apró hatásszünet után kézen fogva húznál magadhoz,
Ringatózni kezdenénk, óvatosan hozzáérnék hajadhoz,
S elmélyülten karjaidba mállva nem bánnám, mit a hajnal hoz.
Belényesi Zsuzsanna: Advent második vasárnapjára
Ma a hit és remény lángja lobban fel.
Lelkemet fényük még perzselve gyötrik,
mert hitetlen remény, reménytelen hit nem létezik.
Küldetésük: enyhíteni a fájdalommal teli kínt.
Reménytelen annak léte,
kinek hitetlen a lelke.
Taníts meg Uram minket
az önzetlen kegyelemre.
Magamban fénylek,
de el nem égek,
hitemmel, reményemmel
kell most megbékéljek.
